Aktuális

Szent István ünnepe: délelőtt búcsúi szentmise, este bál, másnap teke

2015. augusztus 19.

Szent István ünnepén – másfél évszázados hagyományt folytatva – idén is bemutatják a búcsúi szentmisét a felsőcsatári templomban. Délután focimeccs lesz, este bált rendez az italbolt udvarán a Četarska Mladina Kulturális Egyesület, másnap pedig tekeversenyt tartanak.

Felsőcsatáron augusztus 20-án a szokott ünnepi időpontban, 8.45-kor kezdődik a búcsúi szentmise, amit – immár hagyományos módon – P. Stefan Vukits OMV, a Szűz Mária Oblátusai Kongregációja szerzetesrend generálishelyettese, az Eisenstadti Egyházmegye horvát nyelvű híveinek püspöki helynöke, a lorettói kegyhely igazgatója és plébánosa mutat be horvát nyelven, aki családi szálakon kötődik Felsőcsatárhoz, nagyanyja pedig ma is Nardán él.

A további búcsúi programok:

Délután 4 órakor barátságos labdarúgó mérkőzést játszik a sportpályán Felsőcsatár ifjúsági csapata a Söpte ellen. A meccs megtekintése díjtalan.

Este az italbolt hátsó udvarán rendezik meg a hagyományos búcsúi bált, zenél a Pinka Band.

És akkor most vissza az ünnepi szentmiséhez:

Bár a felsőcsatári templom patrónusa Szent Miklós püspök, a hívek a falu búcsúnapját az 1850-es évektől kezdve Szent István király ünnepén tartják. Hogy miért, arról Inzsöl Richárd káplán készített ismertetőt:

Felsőcsatár templomának első írásos említése egy 1284-ből származó oklevélben maradt fenn. Templomának címe (latinul: titulus ecclesiae) ekkor Szent Péter apostol volt. Ez azt jelenti, hogy a felépítését követően, az istentiszteletekre való átadásakor róla nevezték el, vagy az ő fő pártfogásába ajánlották a templomot és az oda betérőket. A török kor után azonban már Szent Miklós püspököt választották védőszentjüknek a csatáriak.

Az 1697. évi hivatalos egyházi látogatás (latinul: canonica visitatio) jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a templomnak a főoltáron kívül van még két másik oltára is, de azoknak csak az asztala van meg. Szily János, Szombathely első püspöke 1779. augusztus 17-én látogatta meg a nagy-nardai plébániát, s az annak leányegyházaként működő felsőcsatári templomot is, melyről egyebek között azt írja, hogy körülbelül 700 fő befogadására alkalmas, két mellékoltára van, de csak az egyik van felszentelve a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, melyet 1778-ban állíttatott Gróf Batthyány József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, mint a csatári kegyúri család tagja. Bőle András megyés püspök 1836. június 28-án járt Csatáron, amikor nagyjából ugyanazt állapíthatta meg, mint elődje pár évtizeddel korábban.

Ez a templom 1848-ban leégett, majd valószínűleg az 1852-ben történt újjáépítését követően helyreállították két mellékoltárát is. Egyiket – a korábbi Fájdalmas Szűzanya oltárt – az éppen akkoriban (1854. december 8-án) engedélyezett ünnep, a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária, a másikat pedig Szent István király tiszteletére. Első királyunknak a csatári templomban található festménye Anton Hansmann (1821-1870) kölni születésű német portré- és miniatűr-festő műve 1865-ből, és valószínűleg a Batthyány család készíttette vagy vásárolta.

Sztistvan1

Bár a templom fővédőszentje továbbra is Szent Miklós püspök maradt, feltételezhetően az 1850/60-as években vezették be azt a gyakorlatot, miszerint a falu búcsúnapját augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják.

Ez a nap valójában nem Szent István király halálának az évfordulója, hiszen az augusztus 15-én van, hanem az ereklyéi felemelésének 1083-ban történt időpontja. Ezt először az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat tette munkaszüneti nappá, majd az 1625-ös országgyűlés katolikus rendjei kérték a pápát, hogy rendelje el Szent István király ünnepének az egész világon való megtartását. Ezt XI. Ince pápa engedélyezte 1683-ban, de mivel négy év múlva augusztus 20-a Szent Bernát ünnepévé lett, a világegyházban szeptember 2-ára tették át, ahonnan 1969-ben került augusztus 16-ára. Magyarországon azonban megmaradt mindig augusztus 20-án.

Ennek okait abban is kereshetjük, hogy Szent Miklós december 6-ai ünnepe, vagy az azt követő vasárnap már mindig az Advent idejére esett, ami böjti időszaknak számított, s akkor már mindennemű hangos ünnepély vagy mulatozás tiltott volt. És mindennek a téli időjárás sem kedvezett volna, így több helyen is gyakorlattá vált, hogy a téli időszakra eső templombúcsú teljesen háttérbe szorult, s helyette a másik három évszak idején ünnepelt szentet vagy hittitkot választottak, akit „kellőképpen” meg is tudtak ünnepelni… Ezt a püspökök általában hallgatólagosan jóváhagyták, és bizonyos feltételek mellett búcsút (= halál utáni „ideigtartó” büntetések elengedése) engedélyeztek azoknak, akik például a mi templomunkban található Szent István-oltárnál bemutatott szentmisén részt vettek.

Ez mára gyakorlatilag teljesen elveszítette a jelentőségét, illetve leegyszerűsödött arra, hogy azt valljuk: az ezen a napon, a védőszent – Szent István király – tiszteletére végzett imádságok segítenek bennünket a teljes megtérésben és a megigazulás elnyerésében.

Az idei búcsúi szentmise tehát augusztus 20-án délelőtt 8.45-kor kezdődik a felsőcsatári templomban, ahová mindenkit szeretettel várnak.

Ugyancsak szeretettel várnak mindenkit a Szent István napi búcsúi bálra is, amit a Četarska Mladina Kulturális Egyesület rendez az italbolt hátsó udvarán (a hely mindig különlegessé teszi a bál hangulatát). A zenéről a Pinka Band (Szentpéterfa) zenekar gondoskodik. A szervezők szerint ezen a nyár végi bálon minden adott lesz ahhoz, hogy a szórakozni vágyó fiatalok, idősebbek és családosok jól érezzék magukat.

S még egy program: a búcsú másnapján, azaz pénteken az idén is várják tekézni a felsőcsatáriakat a szokott helyen.

Hozzászólások

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!