Még nem késő megalapozni egy felsőcsatári kőzetgyűjteményt
Különféle értékes kőzetek és bányatörténeti emlékek is vannak néhány felsőcsatári lakos birtokában – ez is kiderült Pődör György ásványszakértő múlt pénteki előadásán, amit a klubban rendeztünk.
A várakozást meghaladó érdeklődés kísérte Pődör György ásványgyűjtő múlt pénteki előadását a felsőcsatári kultúrház klubjában. Huszonnégyen hallgatták a mérnök-tanár igen érdekes beszámolóját, amit vetített képekkel és kézbe vehető kőzetekkel, bányászati eszközökkel tett még hitelesebbé. Két tucatnál is több ásványt, illetve kőzetet hozott magával, ezeket mind-mind Felsőcsatár környékén gyűjtötte.
A hallgatóság megtudhatta egyebek mellett, hogy a Vas-hegyen már az 1580-as években megkezdődött a fakövületek kutatása, ami az 1870-es években a fosszíliák kutatásával folytatódott. Bendefi László nevét különösen is érdemes megjegyezni, ő volt az, aki elsőként publikálta a Vas-hegy csoport földtanát, miután a terület minden zegzugát felkutatta.
Sokan próbálták nyomon követni az ércesedést, a lényeg, hogy az országban a legnagyobb tisztaságú magnetit kristályok itt fordulnak elő. És nem véletlen, hogy a megyét és az Alpok nyúlványának tekinthető hegyet Vasnak nevezték el, miután az itt előforduló kőzeteknek igen magas a vastartalma.
Szó volt az előadáson természetesen a talkumról is, amit zsíros tapintása miatt zsírkőnek is neveznek. Többen ott voltak a rendezvényen azok közül, akik még dolgoztak a talkum-, illetve a kőbányában, számukra különösen is érdekesnek tűntek azok a bányászati eszközök, amiket Pődör György magával hozott. Ám – mint kiderült – ilyenekből és ehhez hasonlókból van néhány a felsőcsatáriak birtokában is, sőt: páran kőzeteket is gyűjtöttek.
Mindezek után nem volt meglepő, amikor többen azt kezdeményezték: vegye fontolóra az önkormányzat egy kőzet- és bányatörténeti gyűjtemény létrehozását. Egyszerűbben szólva: megfelelő helyet kellene keresi a már gyűjteményben lévő ásványoknak és eszközöknek.
További fotók a rendezvényről a galériában, itt.
