Farsangi népszokás Felsőcsatáron – a rozmaringszedés

Felsőcsatáron hagyományosan három napig ünneplik a farsangot.  (Részletek magyar és horvát nyelven)

A legények hamvazószerda előtt már két-három héttel sorra járják a lányos házakat, hogy engedélyt kérjenek a rozmaringszedésre. Farsang utolsó vasárnapján bállal kezdődik a farsangi mulatozás. Hétfőn reggel a falu apraja-nagyja kivonul a szőlőhegyre, mindenki a saját pincéjében várja a legényeket és a lányokat, akik zeneszóval érkeznek. Sorba járják a szőlőhegy pincéit, énekelnek, mulatnak. A szőlőhegy hangos a vidám farsangi hangulattól, így felejtik el az év minden búját-baját. A vasfüggöny idején estefelé levonultak a falu kocsmájába és ott folytatták a mulatozást, ma a fiatalok hajnalig kint maradnak a hegyben.

Másnap, kedden a farsang csúcspontja a legszebb horvát farsangi hagyomány, a rozmaringszedés következik. A legények sötét öltönyt, fehér inget, nyakkendőt, kalapot viselnek. A helyi kocsma előtt gyülekeznek, onnan indul a színes felvonulás. Felvonulás közben a fiatalok zenekar kíséretében, szebbnél szebb horvát és magyar dalokat énekelnek, közben kurjongatnak, táncolnak.

A lányos házak elé érve összefogódzva énekelnek. Ha a gazda fogadja a legényeket, akkor a kapu tárva van. A legények a nyitott kapun át táncolva mennek be a házba. A család felkészül a vendégek fogadására, étellel, itallal kínálják őket. A legidősebb legény engedélyt kér a rozmaringszedésre, majd táncba hívják a ház asszonyát és leányát.

A gazda leánya feltűzi a legények kalapjába az előre elkészített rozmaringszálakat és a kreppapírból készült színes virágokat. (Régen a legszebb szálat a kiválasztott legény kapta, ma azt állítják a rozmaringszedők, hogy a legkapósabb legény kapja a legtöbb piros színű virágot.) Miután ettek, ittak, táncoltak, elköszönnek, megköszönik a szíves vendéglátást, és egy házzal odébb állnak.

A mulatozást este a bálban folytatják, de csak éjfélig, mert hamvazószerdán már elkezdődik a nagyböjt.

Az egyedülálló népszokásról dvd is készült, ami hozzáférhető a felsőcsatári nemzetiségi önkormányzatnál.

További képek a galériában, itt:

http://felsocsatar.hu/galeria/felsocsatari-farsang-rozmaringolas-2014/

Nacionalna vrijednos Gornjega Četara
Fašenjak u Gornjem Četaru
Dani pred čistomsridom u Gornjem Četaru su jako gusti i nepropustljivi.
Pred zadnjem fašnjakom dva -tri tjedna ditići poišću obitelji kadi žive djevojke, koje su već završile osnovnu školu i prosu dozvolu za branje rozmarina.
Po staroj pravici u Gornjem Četaru tri dane svećuju fašnjak. Prije se je na zadnju fašenjsku nedelju održao bal. Navečer su se ljudi (mladi i stariji) sastali na krčmi s tim se je začela fašenjska zabava. Danas se ponekad bal drži već u subotu. U ponedeljak je sve selo išlo u vinograd da otpru vrata kleti za seosku mladinu. To je i danas tako! Ditići idu iz mužikaši, plešu, pjevaju, jedu i piju svagdir gđe je rado čekaju. Mladež do večeri hoda od kleti do kleti. Dok je postojala željezna zavjesa bilo je zabranjeno noćevati u gorici. Danas mladina ostane do jutra u gorici.
U utorak je tradicionalni i najljepši hrvatski fašenjski običaj u selu, Branje rozmarina. Dičaki se obliču u lipo svečano rublje, u bijelu košulju, svežu kravatu i stavu šešir na glavu. Pred krčmom se spremaju na lijepu, veselu, šarenu povorku po selu. Uz pratnju sviračev, pjesmom idu oko sela i projdu u svaku kuću gđe je djevojke i domaćini čekaju. To se već iz dalekoga vidi kade te pogostit mlade junake, jer gazda već iz otprtimi lisami čeka svoje goste. Unutar je već čeka bogati stol različitim jelom i pićem. Dok ditići zabavljaju domaćine, djevojka stavi u šešire već prije pripravljen ružmarin i lijepo šareno cvijeće od kreppapira. Stari ljudi su nam rekli da je u staro vrijeme svaka djevojka najljepši ružmarin stavila u šešir onog junaka u koga je bila zaljubljena. Danas se ditići šale s tim ki najveć čerljeni ružov ima na šeširu ta se najbolje sviđa djevojkam. Zatim ditići istancaju svaku ženu u stanu, još jedan skupni ples iz domaćini pred kućom i idu dalje u kuću druge djevojke . Šareni mimohod se završi na krčmi, gđe ditiće već čekaju djevojke i skupa mulatuju ali neg do pol noći, jer onda je već čista srijeda i počinje korizma.
Domaća plesna grupa ima na repertoaru ovaj lijep stari i danas živi običaj. Koreograf plesa je Štefan Kolosar.
Hrvatska samouprava Gornjega Četara je prošle godine ovjekovječila ovaj običaj, na kojega smo vrlo ponosni, jer u ovoj formi živi samo u našem malom naselju.